Különösen magas nyári hőmérsékletek kihívásra kényszerítenek minden élőlényt a bolygón: az embereket, a házi állatainkat, a növényeket, és igen, még a tóban élő halainkat is. Napi kontroll alatt kell tartanunk a kerti tavunkat, különösen ha a vízhőmérséklet eléri, vagy meghaladja  a 27-28 C fokot.

A meleg víznek megvan az a rossz szokása, hogy kevesebb oxigént tud megkötni, mint a hideg, így elkezdhetnek a halaink pipálni, vagy a keresik a csobogóknál befolyó, oxigénben dús vizet. Ráadásul a meleg vízben toxikusabb az ammónia is a halakra, illetve a halak aktivitása és étvágya is megnő, még több oxigént igényelve a vízből.

Amikor a halak elkezdenek oxigén hiányban szenvedni – gyakran ez még láthatatlan – kezdenek stresszessé válni. A stresszes hal, könnyebben betegszik meg:  ez az a forgatókönyv, amit nem szeretnénk sem magunknak sem a halainknak.

Hogy optimalizáljuk a halak egészségét extrém meleg idején is, halainknak a lehető legjobb körülményeket kell biztosítanunk. Az egész a jó tókialakításnál kezdődik. A megfelelő tómélység elengedhetetlen ( minimum 90 cm, de inkább több ), a megfelelő számú és fajtájú növények telepítése a tóba, a megfelelő árnyékolása a tónak elengedhetetlen, és végül, de nem utolsó sorban a víz folyamatos áramoltatása a tóban alapvető jelentőségű.

Visszatérve a növényesítésre, aranyszabálynak vehetjük, hogy a tó felületének 1/3-a, ½-e legyen fedett vízinövényekkel a tóban. A tavirózsák nagyszerű árnyékolók, de telepíthetünk kagyló tutajt és egyéb felszínen úszó növényeket is. Sokan nem tudják, hogy a halak is le tudnak égni a vízben.

Valószínűleg az egyik legfontosabb – és sajnos sokak által elhanyagolt - része az egészséges és oxigénben dús víznek, a víz folyamatos mozgatása a tóban. Ha van rá lehetőségünk állítsuk a szivattyút ( vagy szkimmert ) és a szűrőt ( a víz visszafolyását ) egymással ellentétes oldalára a tónak, így kapunk egy folyamatos lassú áramlást a vízben. Ne feledjük, hogy a vízesések, csobogók, patakok, mind-mind fontos részei az oxigénben dús víz elérésének.  Ha nincs helyünk  vízesésre a tóban, vásárolhatunk  egy egyszerű szökőkutat is, mindenféle építési munkálat nélkül is. Csak beletesszük a vízbe, és már működik is.

Ezekben a dög meleg időszakokban ezeket tehetjük még a tavunkért:

• használjunk nagy teljesítményű, a tavunk méretéhez jól passzoló légpumpát
• a halainkat lehetőleg a reggeli órákban etessük, és keveset adjunk nekik. Az el nem fogyasztott tápot halásszuk ki a vízből ( nálunk ilyen nem létezik :D )
• 28 fok fölött lehetőleg ne etessünk!
• csökkentsük a táp fehérje tartalmát, mint az őszi időszakban
• távolítsuk el időről-időre az elhalt leveleket, egyéb szennyeződéseket a meder aljáról
• ilyen melegben nagyon gyorsan párolog a víz a tóból, pótoljuk az elpárolgott vizet!
• figyeljünk a szivattyúink állapotára, a teljesítmény csökkenés oka fonalas alga beszívása is lehet, takarítsuk ki, akár naponta is!
• feszítsünk tóhálót vagy egyéb árnyékoló alkalmatosságot a direkt napfénynek kitett tavak fölé. A halak is hálásak lesznek érte, illetve az algásodás mértékét is csökkenthetjük vele.
• adjunk a tóvízhez hasznos baktérium kultúrát ( aki akar J ) és iszapfaló baktériumokat, az aljzaton felgyülemlett iszap elbontására.
• használjunk web kamerát a tó figyelésére. Ezt évszaktól függetlenül is megtehetjük ! J
• végezzünk akár napi 10%-os vízcserét ezekben a nagymeleg időszakokban. Vigyázzunk, a túl sok hideg víz is ártalmas lehet a tóban! 1 óra alatt 1 Celsius fok tóvíz hőmérséklet csökkenés az elfogadható!

A legfontosabb dolog, hogy nap mint nap kísérjük figyelemmel a tavunk életét, és alakítsunk ki egy egyensúlyi állapotot állatok és növények között, ez biztosítja halaink nyugodt és egészséges életét.