Az ammónia koncentrációja toxikus szintet érhet el a tóban, amennyiben elhanyagoljuk a biológiai szűrést. Amikor az ammónia toxikus szintet ér el a tóban, a halak letargikussá válnak, kómába esnek, majd elpusztulnak.
Megfelelő biológiai szűrés mellett nagyon ritkán ér el halálos koncentrációt. Egyébként az ammóniának van egy úgynevezett subletális ( nem halálos ) hatása is: nagyon alacsony koncentrációban nem öl, viszont csökkenti a növekedési rátát, romlik a tápban lévő tápanyagok hasznosulása, csökken a betegségekkel szembeni ellenállóképessége a halaknak.
Az ammónia toxicitásának változása a pH és a hőmérséklet függvényében
Röviden szólva: az ammónia toxicitása ( mérgező hatása ) nő a vízhőmérséklet emelkedésével és a pH növekedésével.
A tóban állandóan változik a pH: a fotoszintézis, amit a növények végeznek nappal növeli a pH-t, a halak légcseréje csökkenti a pH-t. Ezért az ammónia mérgező formája a késő délutáni, és a kora esti órákban dominál, illetve napkelte előtt, és kora reggel.
Itt látható hogy a vízhőmérséklet és a pH növekedésével egyenes arányban nő az ammónia toxicitása
Az ammónia koncentráció dinamikája a tóban
Az ammónia koncentráció mérése a tóban csak pillanatnyi értékeket mutat nekünk. Az egyszerű mérés nem mutatja meg az ammónia koncentrációjának napi változását a vízben. Ammónia keletkezik a tóban, átalakul, és eltűnik. Ezek a folyamatok nagyon komplexek és mindig párhuzamosan zajlanak egymás mellett. Az ammónia koncentrációnak van napi, de évszakos változása is.
Ezen az ábrán az látható, hogy az ammóniának van egy napi maximuma, amit kora délután ér el.
Ammónia források
Az ammónia fő forrása a halak kiválasztása/emésztése a vízbe. A kiválasztási ráta szoros összefüggésben van a halak etetési sűrűségével és a táp fehérje tartalmával. A tápban lévő fehérje a szervezetben többféleképpen hasznosul: egy része izommá alakul, egy részéből energiát nyer a hal, egy része pedig ammónia formájában a vízbe kerül a halak kopoltyúján keresztül. Fontos tudni, hogy a tápban lévő fehérje az igazi forrása az ammóniának.
Az ammónia egy másik fontos forrása egy tóban, az üledék. A halak ürüléke, a halott algák, egyéb vízbe került növényi hulladékok üledéket képeznek a tóban, és ebből ammónia szabadul fel a vízbe.
Amikor az algák hirtelen eltűnnek a tóból
Az algák gyors eltűnését a tóból "összeomlásnak" is nevezzük. Ekkor az algák nagy tömegben pusztulnak el a vízben. Amikor ez megtörténik, az ammónia koncentráció gyorsan megnőhet, mivel az fő ammónia falók, az algák, hirtelen eltűnnek a vízből. A halott algatömeg még ráadásaul rosszul hat a vízben oldott oxigén szintjére is, növeli a CO2 koncentrációt is. Ezután az összomlás után könnyen mérhetünk 6-8 mg/ l ammónia koncentrációt is.
Az ammónia szint változásának szezonalitása
Az ammónia koncentráció szezonális változása függ az alga populáció ( azonos élőlények halmaza ) sűrűségétől és a fotoszintézis ( az algák/növények/baktériumok a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre ) intenzitásától. Ha ezek magasak, az ammónia koncentrációja alacsony. Késő nyáron, kora ősszel elkezd nőni a koncentrációja.
Ezen az ábrán az ammónia éves koncentráció-változása látható. Télen és tavasszal magasabb, nyáron szinte 0.
Mit tehetünk ellene ?
- Hagyjuk abba az etetést illetve csökkentsük az etetések intenzitását.
- Csökkentsük a táp fehérje tartalmát.
- Növeljük az oxigén bevitelt a tóba.
- Távolítsuk el a tómeder aljáról az iszapot.
- Használjunk hatékony biológiai szűrést.
- Adjunk időről-időre hasznos baktériumokat a szűrőrendszerbe.
- Tegyünk plusz levegőztetést a biológiai szűrőnkbe is!
- Tegyünk zeolitot a szűrőnkbe ( 1 kg zeolit/ 1m3 tóvízhez ).
- Adjunk sót a tóvízhez. Ez csökkenti a nitrit mérgezés hatásait ( pl nitrite peak ).
Forrás: https://thefishsite.com/articles/managing-ammonia-in-fish-ponds
Kapcsolódó termékek a Koi Mánia webshopban:
