Koi Mánia Blog

Koi Mánia webshop: koimania.hu

Búvárszivattyú a kerti tóban?

2019. január 01. 14:24 - Bocsek

 Kezdő tavasként sokan beleesnek abba a hibába, hogy bár elméleti szinten felkészülnek, de a tótechnikai részébe nem mélyülnek el. Kézenfekvő megoldásnak gondolhatjuk, hogy a pincében megbúvó búvárszivattyúval tápláljuk a szűrőnket. Rövidtávon megoldás lehet, de közép-hosszú távon semmiképpen. Nézzük is hogy miért!

 A víztelenítési célra szánt búvárszivattyúkat alapvetően két csoportba sorolhatjuk. Vannak a tiszta vízzel, és a szennyezett vízzel üzemelők. Ezek tulajdonképpen az elszállítható maximális szemcseméretben különböznek. A tiszta vizesek maximum 5 mm, a szennyezett vízzel dolgozók akár 30-40 mm-es szennyeződéssel is könnyedén megbirkóznak. Kerti tavas környezetben ez utóbbiaknak vesszük hasznát, a továbbiakban ezeket vesszük górcső alá.

 Lássuk is a példában szereplő szivattyúkat. Szennyvíz és szűrőtápláló szivattyúból is választottam egy olcsóbb, elfogadható árút, és egy komolyabb modellt. Szűrőtápláló szivattyúból a Pontec PondoMax ECO 8000-et és az Oase AquaMax Eco 8500-at vesszük górcső alá. Igyekeztem hasonló vízszállítási kapacitással bíró szivattyúkat összevetni.

koi_mania_hu_buvsziv1.png

 Jól látszik a táblázatból a háromszoros árkülönbözet. Fogyasztásban viszont ez már nem érvényesül, közel hatszor kevesebb árammal is beérik a direkt kerti tavi célra fejlesztett eszközök. Emelési magasság és maximális szemcseméret szempontjából a búvárszivattyúk jobbak, de ez nem meglepő, hiszen alapvetően arra a célra valók, hogy például egy elöntött pincéből, építési gödörből szivattyúzzuk ki a vizet, vagy vizet szivattyúzzunk át. Mikor szűrőtáplálásra használjuk a szivattyút, akkor az emelési magasság csak nagyon specifikus esetekben játszhat szerepet, legtöbben a szűrőinket nem rakjuk a vízfelszíntől 1-1.5m-nél magasabbra. Az emelési görbékből leolvasva látszik, hogy körülbelül mindegyik szivattyú azonos vízszállításra képes 1m-es magasságig.

 Most nézzük meg, mit fog mutatni a villanyóránk, ha a szivattyúkat folyamatos üzem mellett használjuk szűrőtáplálási céllal. Azt nem fogom taglalni, hogy mi van abban az esetben ha időszakosan járatjuk csak a szivattyúkat, mert annak nincs értelme, ne is gondolkodjunk ilyenben.

 Az Oase ProMax MudDrain használati útmutatója például külön kiemeli, hogy nem való folyamatos használatra, a Fieldmann-nál ezt nem említik, de ott egy hőrelé gondoskodik arról, hogy 35 C°-nál  nagyobb hőmérsékleten lekapcsoljon. Amit azért egy melegebb nyári napon, mikor a tó vize 28-30 C° is lehet akár, könnyen elérhet. Ezzel el is érkeztünk az egyik legfőbb hátrányához a búvárszivattyúknak: nem valók folyamatos üzemre!

koi_mania_hu_buvsziv2.png

 Az E.ON 2018 augusztusában érvényes A1-II-es tarifájával számoltam, melynek díja 37,75 Ft.

 Jól látszik, hogy egy tavas szezon alatt a direkt szűrőtáplálásra fejlesztett szivattyúk mindössze 17-19500 Ft-nyi árammal beérik, míg ezzel szemben egészen megdöbbentő 79-97.000Ft körüli áramdíjjal rövidítik meg pénztárcánkat a búvárszivattyúk!

 Ezek csak az áramdíjak voltak, most nézzük meg a vételárat is figyelembe véve az összköltséget. A grafikon azt mutatja, hogy az egyes szivattyúk vételáráról elindulva azok üzemeltetési költségeivel növelt összegek hogy alakulnak egy év távlatában.

koi_mania_hu_buvsziv3.png

 A vonalak metszéspontjai mutatják hogy mikor azonosak az összköltség tekintetében a különböző szivattyúk. Vagyis mindössze 2 hónap után a hobbiszivattyú ami 400 W-os teljesítményű, már összességében többe került nekünk, mint egy olcsóbb kerti tavi szivattyú. Ugyanerre a búvárszivattyúra 10 hónap után több pénzt költünk, mintha az elején megvettünk volna egy prémium kategóriás szűrőtápláló szivattyút. A komolyabb Oase búvárszivattyú alapból drágább mint egy elfogadható minőségű kerti tavi szivattyú, ott alapból hátrányból indul, a drágább tavi szivattyúhoz viszonyítva viszont alig több mint 9 hónap után szintén többe van nekünk összességében.

 Ha mégis búvárszivattyúval táplálnánk folyamatosan a tószűrőt, számoljunk azzal, hogy egy szezon alatt akár többször is újat kell vegyünk. Ezt nem kalkuláltam bele az összköltségbe, ami még gyorsabb "megtérülést" jelentene a direkt szűrőtáplálásra fejlesztett szivattyúknak.

 A direkt tavi célra fejlesztett szivattyúk folyamatos használat mellett (napi 24 óra teljes szezonon át) jellemzően évekig, akár 5-10 évig is mindenféle gond nélkül üzemelnek. A modellek többségéhez tudunk venni alkatrészeket, így a meghibásodástól függően nem kell új szivattyút vegyünk.

 Mégis mire tudjuk használni a búvárszivattyúnkat a kerti tónál ha nem szűrőtáplálásra? Elsősorban a maximális szemcseméretbeli fölényüket kihasználva a tó nagytakarításánál vesszük hasznát, mikor le kell szívnunk a teljes vizet, vagy egy részét. A tó alján felgyülemlett üledék nagy részét fel tudják szívni, megkönnyítve a takarítást.

 Nagy nyári melegben mikor a tavunk oldott oxigénszintje csökken, akkor ideiglenes beavatkozásként a tó sekélyebb részére helyezhetjük a szivattyút úgy, hogy a tömlőcsatlakozó kilógjon a vízből, és gyakorlatilag szökőkútként oxigénnel dúsítsa vizünket.

koi_mania_hu_buvsziv4.jpg

 Összességében a tavi szivattyú az elején több pénzbe kerül, de ahogy telnek a hónapok, az üzemeltetési költségek miatt hamar átbillen a mérleg. Szűrőtápláláshoz a célra való szivattyút válasszunk, rövid-közép távon mindenképp megéri befektetni egy kerti tavi szivattyúba. És bár mindig jó a háznál egy búvárszivattyú, de használjuk arra amire való!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://koimania.blog.hu/api/trackback/id/tr8714526550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.