Koi Mánia Blog

Koi Mánia webshop: koimania.hu

Nitrogén körforgás a tóban – kicsit másképp

2018. július 30. 10:08 - Gulyo

Ha van egy tavunk, azt nagyjából tudjuk, hogy milyen egyensúly legyen a halak és a növények száma között, hogy a tóból el kell távolítanunk a belehullott szennyeződéseket, de azt már nem biztos hogy teljesen értjük, hogy ezek az összetevők/folyamatok, hogyan befolyásolják a víztisztaságot/vízminőséget.

Szerencsére nem kell egyetemi diploma a természet körfogásainak megértéséhez.

A nitrogén körforgás, az egyik legfontosabb folyamat a földön. Fontos hogy tisztában legyünk vele, és megértsük az alapjait, mert sok kérdésünkre választ adhat a halak egészségét és az egészséges tóvizet illetően.

A folyamat

A nitrifikációs folyamat vagy nitrogén ciklus egy biológiai folyamat, ami az ammóniát ( NH3 ), nitritté ( NO2 ), majd utána nitráttá ( NO3 ) alakítja a vízben. A nitrogén ciklus egy nagyon komplex biológiai folyamat, amelynek során az említett folyamatok mindig egymás mellett, egymással kölcsönhatásban, párhuzamosan folynak.

Teljes képernyő rögzítése 2018. 07. 26. 124536

Sajnos sokunk fejében ez folyamat még mindig értetlenséget szül, ezért is az a célunk, hogy közérthetően írjuk le ezt a folyamatot.

Néhány új tótulajdonos sokszor elkezd aggódni a különböző nitrogén vegyületek jelenléte miatt a tóban, és elkezdik fölöslegesen megváltoztatni a víz összetevőket különböző vegyszerekkel, azt remélve hogy így elérhetik a tökéletes vízkémiát a tóban. Ezzel ellentétben, ha a tó jól meg lett tervezve, ha eltávolítjuk a vízfelszínen úszó hulladékot szkimmerrel, vagy a tómeder aljáról tóporszívóval, adunk a szűrőkhöz hasznos baktérium kultúrákat, eltávolítjuk iszapfaló baktériumokkal az iszapot a meder aljáról, betelepítjük megfelelő növényzettel a tavat, akkor a kívánt egyensúly idővel magától is be fog állni.

Nitrogén termelők – a levegő, az eső, a tó

A levegő maga is 78% nitrogént tartalmaz. Ez a fajta nitrogén teljesen közömböskötésű, és nem használható fel sem az állatok, sem a növények számára. Általában esővel kerül a tóvízbe, ahol átalakul és így már felhasználható formába kerül a növények számára. A nitrogén gáz a víz párolgásával visszakerül azután az atmoszférába.

Ammónia fogyasztó – a nitrogén ciklus

A tó nagy felületű részein, úgy mint tófólia, kavics, kövek, biológiai szűrők felülete, megtelepednek a hasznos baktériumok amelyek felelősek a nitrifikációs folyamatokért, ahol is a toxikus ( mérgező ) ammóniát nitritté, majd nitráttá alakítják. Ha tehát hasznos baktérium kultúrákat adunk a tóhoz időről időre, azzal végső soron az ammónia lebontását segítjük elő a tóban. Ha új a tó, akkor új baktériumok is kellenek a tóba. A természet ezt önmaga is elvégzi 4-6 hét alatt, de mi meggyorsíthatjuk a folyamatot, hasznos baktérium kultúrák telepítésével.

Nitrát fogyasztó – tavi növények

A nitrátot vagy a tavi növények építik magukba vagy – anaerob / levegőtől elzárt folyamatok révén – a de-nitrifikáció folyamán, visszaalakul nitrogén gázzá és távozik a légkörbe. A nitrát szintet a tavainkban, folyamatos, részleges vízcserékkel is csökkenthetjük ( heti 10-15%  friss víz )

Nitrát termelők – az eső és a villámlás

Nitrát kerülhet a tavunkba akkor is ha a légkörben valamilyen folyamat hatására átalakul. Ez például történhet viharokban, villámláskor. Ekkor a nitrogén gáz, elbomlik és oxigénnel kapcsolódva nitrogén oxid képződik, ami az esővel bemosódik a tóba. Ez az oka annak hogy villámlással kísért eső után zöldebb lesz a gyepünk – nem csak vizet kap a gyep, hanem nitrogént is ( gyakorlatilag természetes trágyázást kap ). Ez az oka többek között az eső utáni vízvirágzásnak / zavarosságnak – a vízbe hulló csapadék nitrogént is tartalmaz.

Ammónia termelő – a műtrágyázás

Legyünk óvatosak a tó körüli műtrágyázással. Erős esők, vagy a locsolás hatására a műtrágya – ami ammónia és foszfor hozzáadásával készül – belemosódhat a tóba, ami vízminőségi problémákhoz vagy akár a halak halálához is vezethet.

Ammónia termelő – elhalt növények, állatok

Olyan szerves hulladékok, mint a falevelek, fűnyesedék, elhullott halak vagy rovarok a tóban, előbb-utóbb elkezdenek lebomlani és a folyamat során szintén ammónia keletkezik. Hogy csökkentsük az aljzatra hulló szerves anyagok mennyiségét, használjunk szkimmert a tóban. Ez megakadályozza hogy a vízfelszínre hulló hulladék lemerüljön a tófenékre. Ősszel hálót feszíthetünk ki átmenetileg a tóba hulló falevelek ellen.

 Ammónia termelő – a haltáp és annak mellékterméke

A legtöbb tóban vannak halak is. Amikor a halak esznek, az eredmény: meg nem evett táp és a megemésztett táp mellékterméke, a halak ürüléke. Mindkettő befolyásolja a tó ammónia szintjét. Ne adjunk több tápot a halainknak, mint amennyit pár perc alatt elfogyasztanak. A jó minőségű haltáp szintén alapvető fontosságú. A prémium minőségű haltáp jobban emészthető, kevesebb melléktermékkel szennyezi a tavat, és a melléktermék könnyebben lebomlik a tóban.

Ammónia fogyasztó – az oxigén           

Az oxigén is nagyon fontos a nitrifikációs folyamathoz, mivel a baktériumok is oxigént igényelnek az életfolyamataikhoz. Érdekesség, hogy 10 C fok hőmérséklet emelkedés megduplázza a baktériumok oxigén igényét. Ha tehát megfelelően ellátjuk oxigénnel a tóvizet, nem csak a halaknak kedvezünk ( egészségesebb halak, hatékonyabb tápanyag felhasználás és hasznosulás ), hanem a nitrogén ciklust is segítjük ( az ammónia gyorsabban lebomlik ).

Érdekességek a hasznos baktériumokról

Nitrosomonas. A nitrosomonas baktériumok végzik az ammónia bontását  nitritre. Ezek a baktériumok tehát oxigént és ammóniát fogyasztanak el a vízből és nitritet bocsájtanak ki. Bár a nitrit nem annyira toxikus mint az ammónia, bizonyos koncentrációban veszélyes lehet a halak kopoltyú lemezeire ( nitrit-peak ). Nitrobacter. A másik hasznos baktérium kolónia a tóban a Nitrobacter, amelynek  végterméke a kevésbé toxikus nitrát. Ez a két baktérium kultúra folyamatosan feldolgozza ezt a két anyagot ( ammónia, nitrit ) a vízben, addig amíg kialakul a tökéletes egyensúly, amikor is az ammónia és a nitrit már kimutathatatlanok lesznek ( jó esetben ) a tóban a teszterek segítségével. Nitrát mindig marad a tóban, de az már felhasználható a növények, és algák részére, illetve ez gyakorlatilag csak nagyon nagy koncentrációban káros a halakra.

Összegzés

Ha egészséges tóvizet szeretnénk elérni, fontos megérteni a nitrogén ciklus működését és annak hatásait a tólakókra. A ciklusnak idő kell, mire rendesen beindul egy új tóban, vagy teljes vízcserénél. Fontos hogy fokozatosan telepítsük be az új tavat, illetve nagyon figyeljünk oda a fokozatos etetésre. Kezdetben folyamatosan figyeljük a vízkémiai összetevőket. Ha a halak jelzik a viselkedésükkel ( furcsa ugráló úszás, pipálás a vízfelszínen, vagy fekvés a tómeder alján ) hogy gond lehet a vízkémiával, azonnal végezzünk víztesztet, ezzel is elkerülve az ammónia vagy nitrit katasztrofális felhalmozódását a vízben.

 

Forrás:

https://www.aquascapeinc.com/water-gardening/general-water-gardening/understanding-your-ponds-nitrogen-cycle

http://www.michigankoi.com/Understanding-the-Nitrogen-Cycle-Koi-Pond-Water-Information-sc-280.html

 

 

 

  

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://koimania.blog.hu/api/trackback/id/tr314143211

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.