Amikor néha beszélgetek ismerős tavasokkal, meglepődök hogy hányan nem végeznek vízcserét a tóban, vagy ami még rosszabb, nem is hallottak róla. Általános probléma a víztisztasággal kapcsolatban, hogy pl ennek következtében lassabban nőhetnek, vagy betegeskednek a halak.
Csak úgy mint egy akvárium, a tó is egy zárt vízi ökoszisztéma, ami azt jelenti, hogy a vízbe kerülő organikus és nem organikus anyagok felhalmozódnak és szennyeződést okoznak, végső soron rossz vízminőséget és gyenge halakat jelentenek.
- Mik a vízcsere előnyei?
Elsősorban csökkenti a víz nitrát és egyéb kemikáliák tartalmát. A hiedelemmel ellentétben a vízben lévő növények sajnos csak kis részét tudják felhasználni a tóban képződött nitrátnak. Csak folyamatos, részleges vízcserével oldható meg a vízből való eltávolítása. Bár a nitrát nem olyan veszélyes, mint az ammónia vagy a nitrit, ha magas koncentrációban van jelen a tóban okozhat gyors alga virágzást, gyulladt sebeket, vagy ok nélküli stresszes állapotot a halaknál.
A vízcsere javítja a halak általános egészségi állapotát és növekedését. A halak az ammónia folyamatos termelésén kívül, feromonokat és egyéb szerves fehérje vegyületeket is kiválasztanak a vízbe, amelyek gátolják a halak növekedését. Személyes tapasztalatom, az, hogy a folyamatos vízcsere javítja a koik általános közérzetét, kondícióját.
A rendszeres vízcsere pótolja a kimerült nyomelem állományt a vízben. Az olyan ásványi anyagokra nagy szükség van a tóban, mint a kálcium, szilícium, cink, vas, és magnézium. Ezek az elemek teszik lehetővé az egészséges növekedést, a normális anyagcsere folyamatokat, és aktív immun válaszokat. Ezek az anyagok megtalálhatóak természetes vizeinkben, a lágy vízben kevesebb, a kemény vízben több ásványi anyag van.
Fontos megjegyezni, hogy ha csapvízzel töltjük fel a tavunkat, megjelenik a vízben egy-két toxikus anyag, amivel kezdenünk kell valamit, és ez a klór és a klór-amin. Egy szó mint száz, klór-mentesíteni kell azt a vizet, ami a tóba kerül.
Legyen itt egy kis táblázat arra nézve, hogy egy hallal erősen betelepített tóban, mikor és mennyi vizet érdemes lecserélni :
minden nap – 5%
minden héten – 10-20%
minden 2 hétben – 20-30%
minden 3 hétben – 30-40%
- Frekvencia és mennyiség – mi a jó a koinak?
A koi egy eléggé érzékeny hal, és minél stabilabbak a víz összetevői, annál komfortosabban érzi magát a vízben. Éppen ezért, a legtöbb koi tartó arra esküszik, hogy minél sűrűbben, és minél kisebb mennyiségű vízcseréket hajtsunk végre a tóban. A kis mennyiségű vízcserével lehetőséget adunk a halainknak arra hogy alkalmazkodni tudjanak az új kondíciókhoz.
Egyébként nem mindenki végez napontra vízcserét, éppen ezért azt ajánljuk hogy legalább a heti vízcserét ejtsük meg mindenképp, a halak egészsége érdekében. A végső cél az, hogy találjuk meg az arany középutat a frekvencia és mennyiség aránya között, ezt egyébként meg tudjuk alapozni a víz folyamatos tesztelésével.
- Mikor a legjobb megejteni a szezonális vízcserét?
Kis vízcseréket folyamatosan megejtünk a szezon folyamán, de a szezon kezdetén érdemes egy nagyobb vízcserét is csinálni. A legjobb megejteni ezeket a vízcseréket tavasszal, szezon kezdetén, illetve ősszel, a téli hibernációra való felkészülés előtt. Ezzel felfrissítjük a vizet, és a halak felkészülhetnek a változó vízkondíciókra. Ez a mennyiség lehet akár a tó összes vízmennyiségének az 50-60%-a is. Bár ez soknak tűnhet, de nagyon hasznos lehet a szezon további részében.
Például mikor a koik készülnek a telelésre, a hibernációs időszakra, ez az időszak mindenképp feltételez egy általános tó tisztítási feladatot számunkra. Az ősz azért is jó időszak a vízcserére, mivel ezzel csökkenthetjük a sok felhalmozódott káros kemikáliát, szabadon úszó patogéneket, baktériumot és egyéb paraziták számát a vízben.
- Tehát a vízcsere lépései a következők:
- Szivattyúzzuk ki a vizet a tóból
- A visszajuttatott vízet klórmentesítsük
- Töltsük fel a tavat, ásványi anyag és hasznos baktérium pótlás
- Víz tesztelés, víz teszterekkel
